A honfoglalás 895-900 között zajlott, amikor a magyarok Etelközbõl a Kárpát-medencébe érkeztek Árpád vezetésével.
A letelepedés után még hosszú ideig igyekeztek távoltartani minden ellenséges népet, méghozzá úgy, hogy védekezésre kényszerítették õket. Ez volt a kalandozások idõszaka, amikor a Kárpát- medencétõl Keletre, Délre, és Nyugatra élõ népek imádkoztak így: "A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!"
A magyarok bejövetele A nagyszentmiklósi kincs
A vereség oka a tõlünk Nyugatra élõ népek egységes országgá szervezõdésében rejlik, hiszen I. Ottó 936-973-ig tartó uralkodása alatt birodalma védelmének megszervezésére nagy gondot fordított.
Bizánc felé még 970-ig indultak magyar csapatok, de ezeket az utakat többnyire a kereskedelem céljából szervezték meg. Taksony fia, Géza fejedelem idején (972-997) már egyetlen hadjárat sem indult semmilyen irányba.
Géza a magyar állam megteremtése érdekében nagy munkát végzett el. Õ alapozta meg fiának, Istvánnak az állam megszervezéséhez szükséges teendõket.
Géza felesége az erdélyi Gyula leánya, Sarolt volt, de fiának már német földrõl választott feleséget: Civakodó Henrik, bajor herceg leányát, Gizellát. István még apja életében, 955-ben fényes kísérettel ment Bajorországba, és ott tartották meg az esküvõt.
Géza Bizánc ellenében a Német-római Császárság mellett döntött, ezt fia házassága is bizonyítja. Leányai házasítása is diplomáciai érzékét dicséri.
A római katolikus vallás érdekében felvállalta a küzdelmet mindazokkal, akik az õsi pogány hit folytatását szerették volna.
973 húsvétján 12 fõemberét küldte el a német Quedlingburgba, s I.Ottó császárral békét kötött. Ennek során lemondott a Lajtán túli területekrõl. Kelet-nyugat határa ezután a Lajta folyó.Géza céltudatos, erõskezû uralkodó volt, aki Istvánnak biztosítani tudta a szükséges feltételeket.
- Német térítõ papokat kért, s a következõ évben Brunó püspök vezetésével kezdetét vette a hittérítés a magyarok földjén.
- Német lovagok érkeztek biztosítani a hittérítést, valamint a fejedelem rokonságában trónkövetelõként fellépõ Koppány fékentartására is alkalmasak voltak.
- Géza és családja élen járt a kereszténység felvételében. Erre Szentgallenben (ma Sankt Gallen) került sor.
- Fiának keresztény német feleséget, négy lánya közül háromnak külföldi, keresztény férjet választott. A negyedik leány Aba Sámuel felesége lett.
Megteremtette a feudális állam alapjait.
Géza a fejedelmi központot Kalocsa környékérõl Esztergomba helyezte át. Az esztergomi várhegyen római kori alapokra építtette királyi palotáját. Elkezdte építtetni Fehérvár és Veszprém várát, amely a nyugati irányultságot bizonyítja.Veszprém várát átengedte Saroltnak, ez lett a királynéi vár.
Géza halála 997-ben az öröklési rendben is új helyzetet teremtett. Eddig a nemzetség legidõsebb férfi tagja került a fejedelmi székbe. Géza is ezen a jogon foglalhatta el annak idején helyét, de változtatott ezen, mert fiát, Istvánt jelölte ki örökösének. Ez már feudális, keresztény öröklési rend szerint történt, amely az elsõszülöttet részesíti elõnyben. (primogenitura) Nomád szokás szerinti jogon Géza unokatestvére, Koppány pályázott a fejedelmi trónra. A háború elkerülhetetlen volt a két érdekcsoport között. István hívei a kereszténységet, Koppány hívei pedig a pogány életmód folytatását támogatták jelöltjükön keresztül.
Géza még életének utolsó elõtti évében engedélyezte bencés rendi szerzeteseknek, hogy 996-ban a Szent Márton hegyén megalapítsák a Pannonhalmi Apátságot.
A fejedelem jó hadvezér is volt. a kalandozások befejezése után a hadsereg felépítését gyökeresen megváltoztatta. Az új hadsereg három seregtestre oszlott:
- 1. Idegen zsoldosok. Orosz testõröket fogadott, akiknek sváb parancsnokaik voltak. Õk alkalmazták Magyarországon elõször a kétélû, egyenes kardot.
- 2. A magyar katonaság a törzsi szervezetekbõl alakult ki, s õket szolgálónépek tartották el.
- 3. Katonai segédcsapatok, amelyek a magyar haderõ szerves részei voltak (besenyõk, székelyek) és a felderítésben, valamint az utóvédharcokban volt szerepük. A család tartotta el õket.
