975 körül született.
Amikor Géza 997-ben meghalt, fiát még abban az évben Esztergomban fejedelemmé avatták. Az avatás a katolikus szertartás szerint zajlott.
  Koppány a fejedelemválasztást nem ismerte el, s 998-ban Veszprém várát támadta. Az õsi öröklési jog szerint (seniorátus) magának követelte a trónt, az elhunyt fejedelem vagyonát, gyermekeit és özvegyét. Veszprém vára Sarolté volt, aki harcias, férfiakat megszégyenítõ bátorsággal szállt szembe ezzel a törekvéssel.
 

István felmentõ serege Hont és Pázmány (német vezérek) vezetésével éppen idõben érkezett. Véres, hosszú csata után István legyõzte Koppányt.  A pogány vezért egy Vecellin nevû német lovag ölte meg. Somogyország urát felnégyelték, és elrettentésül egyes részeit a gyõri, veszprémi, esztergomi, és gyulafehérvári várak kapujára tûzték ki.

 
 

• István koronázásának idejére elhárultak azok az akadályok, amelyek a keresztény állam megteremtését alapjaiban veszélyeztették. A pogány élet hívei még hosszú ideig problémát jelentettek, erre folyamatosan figyelni kellett.
• A nemzetközi helyzet kedvezõ volt, hiszen a pápa (II. Szilveszter) és a Német-római császár III. Ottó között barátságos volt a viszony.
• Gizella révén a német befolyástól nem kellett tartani.
• Bizánc irányában is a megbékélés politikája volt jellemzõ.
• Asztrik apát, a hittérítõ pap is segítette Istvánt, hiszen a koronát is õ hozta el Rómából.
   

A koronázásra 1000 december 25-én került sor. István a pápától apostoli hatalmat is kapott, azaz szabad kezet az egyházszervezésre és a térítésre. Természetesen a világi hatalom is az övé volt, s a kettõ együtt alkalmazva jelentette az államalapítást.

Koronázási jelvények.

A koronázás megtörtént, de István hatalma még nem terjedt ki az egész országra. Koppány mellett volt még két nagyúr, akik nem fogadták el az új király hatalmát. Az erdélyi Gyula ellen 1003-ban, és Ajtony ellen, aki a Maros-vidékének és az Al-Duna vidékének ura volt, 1008-ban sikerült gyõzelmet aratni. Ez utóbbi a bizánci császár támogatását is bírta, hiszen családjával felvette a bizánci kereszténységet. Ennek ellenére a király seregét az Ajtonytól átpártolt Csanád vitte gyõzelemre. Ajtony levágott fejét elvitték a királyhoz, de családját nem irtották ki.

Az a tevékenység, melyet Szent Istvánnak tulajdonítunk, három fõ területre összpontosult:

• az egyház megszervezése
• a királyi vármegyerendszer kiépítése
• az udvari szervezet létrehozása

Ezeket a gyakorlati, országépítõ tetteket szövik át a törvények, a gazdasági intézkedések, és a külpolitikai lépések.

1031-ben a Mecsek erdejében Imre herceg egy vadászaton vadkan áldozata lett, így a trón öröklése nagy veszélybe került.
 

Szent Imre életének fõbb eseményei a Magyar Anjou Legendáriumból	Szent Imre temetése (Képes Krónika)

Az unokatestvér, Vazul szóba sem jöhetett, hiszen nem csinált titkot abból, hogy nem szimpatizál István politikájával. A kor szokása szerint Vazult megvakították, a füleibe forró ólmot öntöttek, hogy az uralkodásra alkalmatlan legyen. A király tanácsadói szorgalmazták, hogy Vazul három fia (András, Béla, Levente) is ugyanabban részesüljön, mint apjuk. István, Imre elvesztése utáni lelkiállapotából felocsúdva állítólag maga segített a hercegeknek külföldre menekülni.
Istvánnal szemben, Gizella Pétert támogatta az utódlásban, hiszen Németország érdeke is ezt kívánta.
 

István halála után Gizella a koronaékszerekkel szülõhazájába távozott. Halála után Passauban temették el.

 

István király 1038 augusztus 15-én halt meg. Utolsó éveit gyötrõdéssel töltötte. Országát Szûz Mária oltalmába ajánlotta: "Magyarország Mária országa."
Az általa alapított székesfehérvári temetõben temették el. Koporsója fennmaradt, az államalapító erõs kéz, a Szent Jobb is õrzi elsõ királyunk emlékét.