A VIII. századtól kezdve harcias skandináv kereskedők  (varégok) telepedtek le a Balti-tenger partvidékén. Az orosz folyók mentén délebbre is lehúzódtak, beolvadtak a szlávokba, és élénk kereskedelmet bonyolítottak a szláv és iszlám világ között.
 

Kb. 862-ben Rurik, a varégok Rusz törzsének a feje, államot alapított Novgorodban. Az új állam neve Rusz lett, fejedelmei pedig 1598-ig Rurik leszármazottai.

 
 

Rurik utóda, Bölcs Oleg (879-912), elnyerte a környékbeli szláv törzsek támogatását és délnek terjeszkedett egészen Kijevig, amelyet országa fővárosává tett.

 Igor fejedelem idején (912-945) bővültek a kapcsolatok Konstantinápollyal és 987 után a kereszténység is terjedni kezdett.
I. (Szent) Vlagyimir (978-1015) országát modern országgá akarta tenni. Lezárta határait, és igyekezett közeledni Bizánchoz. Vlagyimir, akit később Fényes Napnak neveztek, ekkor még pogány volt. Hogy létrejöjjön a szövetség Bizánccal, 988-ban az ukrajnai Kerszonban keresztény hitre tért, és kíséretét, a bojárokat is példájának követésére kényszerítette.
  Sokszor akaratuk ellenére nagyszámú oroszt kereszteltek meg Kijevben a Dnyeper vizében. A figyelmeztetetés egyértelmű volt: "Aki nem keresztelkedik meg, többé nem barátja a fejedelemnek." Vlagyimir megkeresztelkedése lehetővé tette, hogy 989-ben feleségül vegye Anna hercegnőt, a bizánci császár testvérét, és az új kijevi egyház vezetésére papokat kérjen Bizáncból. Ez a döntés megnyitotta Oroszországot a klasszikus kultúra és a görög-latin műveltség előtt.
Kijev jelentős európai város, és kulturális, vallási és művészettörténeti központ lett a térségben.
 

A kijevi Szent Bölcsesség Temploma. Vlagyimir fia, Jaroszláv (978-1054) építtette az ortodox egyház metropolitájának székhelyéül.

 

Bölcs Jaroszláv koporsója

1054 után a kijevi Rusz végleges hanyatlásnak indult. Az ázsiai nomád támadások újabb hulláma miatt sokan Északra menekültek. A XII. századot feudális trónharcok, és a kunok állandó betörései jellemezték. A XII. században alakult meg a rosztov-szuzdali fejedelemség a Volga és az Oka folyók között. Jurij Dolgorukij megalapította Moszkvát 1147-ben, majd haláláig a kijevi fejedelemségért harcolt. A kijevi nagyfejedelemségből a XII. században kivált Novgorod, és élénk kereskedelmi központtá vált. A városban a kereskedelmet a bojárok tartották kezükben, és elnyomták a kisebb kereskedőket, iparosokat, sőt gyakran elkergették a fejedelmet is. A fejedelmek egyesített seregét a tatárok szétverték 1236-ban, utána egyenként támadták meg az egyes fejedelemségeket. Az állam különálló fejedelemségekre hullott szét, amíg a tatár invázió ezeket is elsöpörte (1237-1240). A tatár fennhatóságot a fejedelmek egy része elfogadta, így kettős adóztatásban volt részük az itt élő népeknek, mások lázadoztak, de többnyire szövetségeseik magukra hagyták őket.