A Frank birodalom Nagy Károly (771-814) idején érte el legnagyobb kiterjedését.

Miután  meghódította Lombardiát (773-774), a bajorokat (778), az avarokat (796) és a szászokat (804). A királyság védelmére őrgrófságokat (határőrvidékeket) állított fel.
 

Nagy Károlyt a kereszténység védelmezőjének tekintették, mivel hadjáratokat vezetett az arabok és az avarok ellen, és erőszakkal áttérítette a szászokat. Ezért 800-ban a pápa római császárrá koronázta Bizánc tiltakozása ellenére, amely magát tekintette Róma örökösének.
Nagy Károly fia, Jámbor Lajos (814-840), három fia között osztotta fel örökségét. A hatalmi harcok a birodalom felbomlásához vezettek:
A verduni szerződéssel (843) létrejött a nyugati, a középső és a keleti királyság.

A merseni szerződésben (870) a középső királyság legnagyobb részét beolvasztották a keleti és a nyugati királyságokba. Ekkor kezdtek kirajzolódni a későbbi Franciaország és Németország határai.