A vikingek, akiket skandinávoknak vagy északi embereknek is neveztek, tengerjáró néptörzsek voltak. A VIII - IX. század folyamán végigportyázták Európa nagy részét. Kezdetben raboltak és fosztogattak, de később letelepedtek, és kereskedni kezdtek. Kitűnő hajósok, és lovasok voltak, de halászattal, vadászattal, kereskedelemmel is foglalkoztak. Gyors hajóikon Grönland felé is jártak, sőt Észak-Amerikába is eljutottak.

Észak-Franciaországban normannoknak, Oroszországban varégoknak nevezték őket. A Frízek a Rajna torkolatvidékén éltek. A tengerrel viaskodtak, halásztak, mocsarakat csapoltak le, melyek helyén kiváló termőtalaj keletkezett 70-80 év alatt. (polderek) Ezek a földek jóval a tenger szintje alatt vannak.

Az első viking támadások Norvégiából indultak ki a 790-840-es években, de a 830-as évektől Dánia felől még pusztítóbb betörések érték Európát.
   
  Dánok:
866 és 874 között a dánok Wessex kivételével egész Angliát elfoglalták. Nagy Alfréd wessexi király (871-899) gyõzött ellenük 878-ban és a békeszerződésben létrehozták Danelaw-t ( a dánok lakta országrészt). Alfréd és utódai, Edward (899-924), Ethelstan (924-939) és Edgar (959-975) fokozatosan visszahódították a dán uralom alatt álló területeket, és helyreállították az angolszász hatalmat. Később azonban az angolok helyzete megrendült, és Tanácstalan Ethelred (978-1016) kénytelen volt adót (Danegeld) fizetni a dánoknak.
A dánok viszont 1016-ban ismét betörtek Angiába és kikényszerítették vezérük, Nagy Knut, angol királyként való elismerését (1016-1035). A dán uralomnak Ethelred fia, Hitvalló Edward (1042-1066) vetett véget 1050-re.
  Normannok:
985-ben a dánok megtámadták Párizst és a Szajna folyó torkolatvidékén telepedtek le.
A frankok megengedték nekik, hogy megtartsák itteni földjeiket, azzal a feltétellel, hogy szembeszállnak a további skandináv portyázókkal. Vzérük, Rollo, 912-ben megkeresztelkedett és Normandia ("észak földje") hercege lett. Egyik leszármazottja, Hódító Vilmos, 1066-ban a hastingsi csatában legyőzte Harold wessexi királyt és I. Vilmos néven Anglia királyává koronázták.